Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ALAPSZABÁLY

2010.01.02
A Balansz Női és Ifjúsági Golf Egyesület
Alapszabálya
                          
 
 
I.    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
 
1.1 Az Egyesület neve:Balansz Női és Ifjúsági Golf Egyesület (a továbbiakban. Egyesület).

 

1.2 Rövidített név: NGE

1.3 Székhelye: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u 27-29.

 

1.4 Az Egyesület működése kiterjed az ország egész területére.

 

 

II. AZ EGYESÜLET ALAPELVEI

 
2.1. Az Egyesület a golf sportág népszerűsítésére létrejött, demokratikus önkormányzatiság elvén működő sportegyesület.

 

2.2. Az Egyesület önálló jogi személy, közhasznú társadalmi szervezet.

 

2.3. Az Egyesület működésének főbb kereteit a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.tv. a  (Ptk), egyesülési jogról szóló 1989.évi II. tv. továbbá, a sportról szóló 2004. évi I.tv.valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997.évi CLVI.tv (Khtv).és az egyéb hatályos jogszabályok alkotják.

2.4.Az Egyesület olyan sportegyesület, amely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.
 

 

III. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATA

 
3.1.Az Egyesület alaptevékenysége a sport tevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése, valamint a társadalom és az egyén, de elsősorban a nők és fiatalok sportolásának elősegítése, a sporttal kapcsolatos szükségletek kielégítése a sport lényegének, szellemiségének megismertetése, a sportegyesület tagjainak érdekvédelme.
 
3.2.Az Egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységgel összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ide értve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytat.
 
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26.§. c.) pontja szerint az Egyesület célja :
 
1.      egészségmegőrzés, betegség megelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, életmód programok támogatása, idősek számára golf rekreációs tanfolyamok szervezése,
4.                     nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés a golf sportban,
5.                     kulturális tevékenység, a sportág kultúrájának megismertetése, a golf-sport kulturális hagyatékának feltárása, megőrzése,
14.    sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételéve.
 
3.3.Az Egyesület, a magyar golfozó nőket és fiatalokat kívánja a sportágba összevonni, számukra a sportágat népszerűsíteni, széleskörű versenysporttá fejleszteni. Ennek érdekében a golf sportot tömegkommunikációs eszközökön keresztül, valamint rendszeres és időszakonkénti kiadványok útján, a társadalom széles rétegeivel megismerteti. 
 
3.4.Közhasznúsági tevékenysége keretében lehetővé kívánja tenni a nők és fiatalok részére a golf tömegsportkénti gyakorlását. Fontos feladatának tekinti továbbá az egyesület a golf sport kutatását és ennek eredményeire alapozott oktatási tevékenységet is.
 
3.5.Az egyesületi célok megvalósítása során a sportág verseny és tömegsport rendszerét fejleszti és meg kívánja ismertetni a sportág erkölcsrendszerét és megőrzi a golfozó nők eddig kialakult hagyományait.
 
3.6.Az egyesület céljai között szerepel továbbá életmód programok támogatása, idősek számára golf rekreációs tanfolyamok szervezése a golf sportág kultúrájának megismertetése, a golf-sport hagyatékának feltárása, megőrzése, és megismertetése.
 
3.7.Az Egyesület a fenti és a közhasznúsági tevékenysége körében meghatározott célok elérése érdekében rendezvényeket, más sport szervezetekkel a társadalom széles rétegeinek szóló konferenciákat szervez, ismeretterjesztő előadásokat tart, golfoktatási, sportszakági szaktanfolyamokat szervez.
 
3.8.A fenti rendezvények során az Egyesület tagjai és az egyes rendezvények résztvevői tapasztalatokat cserélhetnek, érdekes emberekkel találkozhatnak és tapasztalatokat szerezhetnek. 
 
3.9.Az Egyesület tagjai regionális tagszervezeteket alakíthatnak, amelyek nem jogi személyek és az egyesület részeként folytatják a golffal kapcsolatos sport tevékenységet. Az Egyesület tagjai jogi személyiség nélküli szakmai munkacsoportokat is létrehozhatnak, ezek minimális taglétszáma 3 fő.
 
3.10.Az Egyesület tagsággal rendelkezik, de nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
 
3.11.Az Egyesület vállalkozási tevékenységet (úgynevezett kiegészítő vállalkozási tevékenységet) csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A vállalkozásból keletkező haszon az egyesület közhasznú céljaira fordítandó.
 

 

IV.  EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

 
4.1.Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
 
4.2.Az Egyesületnek nem lehet tagja az, aki jogerős büntető ítélet hatálya alatt áll.
 
4.3.Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület munkáját. A pártoló tag véleményadási és javaslattételi joggal vehet részt a Közgyűlésen, de szavazati joggal nem rendelkezik, az Egyesület tisztségeibe nem választható.
 
4.4.Ezen kivételek mellett jogosultságait és kötelezettségeit tekintve a rendes tagokkal azonos elbírálás alá tartozik. A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a „tag” kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a „pártoló tag” kifejezést.
 
4.5. A tagfelvétel, valamint a pártoló tag felvételéről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. Tagsági kérelem elutasítása esetén, az Elnökségi döntés meghozatalát követő 15 napon belül az érintett fellebbezhet a Közgyűlésnél.
 
4.6.Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező pártoló tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolhatják.
 
4.7. Az Egyesületi tagság megszűnik:
 
-          a tag, pártoló tag halálával;
-          nem természetes személy pártoló tag jogutód nélküli megszűnésével;
-          az Egyesület megszűnésével;
-          a tag kilépésével;
-          a tag kizárásával.
 
4.8. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület Elnökségével. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos. Az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlevőket a kilépett tag személyéről.
 
4.9.Az Elnökség minősített többségi határozattal az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az Egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi: így különösen, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít, tagdíjfizetési kötelezettségét felszólítás ellenére is elmulasztja.
 
4.10.A kizárásról szóló határozatot a tagnak igazolt módon kézbesíteni kell, amely ellen az érintett 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A Közgyűlés titkos, minősített többségi határozattal, a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével dönt a tag kizárásáról. A kizárásról döntő határozat meghozatalában a kizárással érintett tag nem vehet részt.
 
A tagsági viszony megszűnés a tag tagsági viszony alatt keletkezett kötelezettségeit megszünteti, a tag azonban köteles a tagsági viszony megszűnéséig fennálló tagdíjtartozását az Egyesület részére megfizetni.
 

 

4.11.A pártoló tagot a Közgyűlés titkos, minősített többségi határozattal, a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja, ha a pártoló tag az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

 

 

4.12.A tag, illetve pártoló tag kizárására vonatkozó határozat csak azt követően hozható meg, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.

 

 

V.  A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

 
5.1.Az Egyesület tagjainak jogai:
 
-          részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
-          ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
-          részt vehet a Közgyűlés döntéshozatalában;
-          minden tagot megillető azonos szavazati jogát gyakorolhatja a döntéshozatal során;
-          az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire választható;
-          indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;
-          betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
-          a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli Elnökségi ülés összehívását az ok és cél megjelölésével kezdeményezhetik.
 

 

5.2 Az Egyesület tagja köteles:

-          az Egyesület Alapszabályát és belső szabályzatait, valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani;
-          tevékenyen közreműködni az Egyesület céljainak elérése, illetve a közgyűlés által meghatározott, konkrét programok végrehajtása érdekében;
-          a tagdíjat megfizetni.
 

 

5.3.Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. Az Egyesület jogi személyiséggel rendelkező tagjai jogaikat meghatalmazott képviselő útján gyakorolják.

 

 

VI. AZ EGYESÜLET SZERVEI: KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK

6.1. Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző-képviseleti szerve, az Elnökség irányítja és látja el. Az Elnökség tagjai: Elnök, és két alelnök és a titkár.

 

6.2. Az Egyesület ügyintéző szervének tagja, illetőleg az Egyesület képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt. Nem magyar állampolgár az Egyesület ügyintéző szervének tagja, illetve az Egyesület képviselője abban az esetben lehet, ha szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt, vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

 

6.3. Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Polgári Törvénykönyv 685.§ (b) pont szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

6.4. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 

6.5. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

6.6.Az Egyesület tisztségviselőit a Közgyűlés nyílt szavazással választja meg.

 
6.7.A Közgyűlés az Elnökség tagjait és a Felügyelő Bizottság tagjait egy évre választja.  
 
6.8.A tisztségviselőt akkor lehet visszahívni, ha a tisztségéből adódó feladatát nem látja el. A visszahívást akkor lehet kezdeményezni, ha az Elnökség a tisztségviselőt írásban, az átvételt igazolható módon, két alkalommal, felszólította a tisztségből adódó feladat ellátására. A visszahívás kezdeményezésére az Elnökség jogosult.
 

 

6.9. Közgyűlés

 
Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés.
 
6.9.1.A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet, kivéve azon kérdéseket, amelyek más szerv kizárólagos hatáskörébe tartoznak. A Közgyűlés bármely kérdést napirendjére tűzhet, ez nem minősül hatáskör elvonásnak.
 
6.9.2.A tag az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát, a határozat tudomásra jutását követő 30 napon belül bíróság előtt megtámadható. Ez a jog a pártoló tagot is megilleti. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
 
6.9.3.A Közgyűlést az Elnök hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívó átvétele igazolható legyen, továbbá a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tíz nap időköznek kell lennie.
 
6.9.4.Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani.
 
6.9.5.Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt - az ok és a cél megjelölésével - igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja, továbbá ha a bíróság elrendeli.
 
6.9.6. Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik
 
·                     az Alapszabály megállapítása és módosítása;
·                     az évi költségvetés és pénzügyi terv megállapítása;
·                     előző évi pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámoló elfogadása;
·                    a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása és éves beszámolójának elfogadása, elnökség és felügyelő bizottság éves beszámolójának elfogadása;
·                     a tisztségviselők visszahívása és lemondásuk elfogadása;
·                     az éves közhasznúsági jelentés és beszámoló elfogadása (minősített többséggel, lsd. 6.9.7. pont);
·                     és az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása;
·                     a tagok által fizetendő tagdíj mértékének meghatározása;
·                     minden olyan kérdés, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
 
6.9.7. Az Alapszabály módosításához, a közhasznúsági jelentés és beszámoló elfogadásához, a tag kizárásához és az Egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés) kimondásához a szavazásra jogosult jelenlévő tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. 
 
6.9.8. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azon a tagokon kívül bárki részt vehet, de nem szavazhatnak, nem dönthetnek egyesületi ügyekben.
 
6.9.9. A Közgyűlés határozatképes, ha legalább a szavazásra jogosult tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat a meghívóban már előre tájékoztatták. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követően hét napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.
 
6.9.10. A Közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a szavazást mindaddig kell ismételni, amíg kellő többség nem alakul ki.
 

 

6.9.11.A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.

 

6.9.12.A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a határozathozatal helyét és idejét, a meghozott döntések tartalmát, a döntésekkel kapcsolatos különvéleményeket, a határozatok hatályát és a határozatot támogatók és ellenzők számarányát, valamint mindent, aminek rögzítését a határozathozatalban résztvevők bármelyike szükségesnek tartja.

6.9.13. A Közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az Elnökség köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyveket az Egyesület iratai közt megőrizni, valamint a közgyűlési határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

 

6.9.14. A Közgyűlés elé terjesztett közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

 
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
h) minden olyan adatszolgáltatást és tájékoztatást, amit a hatályos jogszabályok az 
alapító okirat és az egyesület közgyűlése a közhasznúsági jelentés kötelező tartalmául 
előír.
 
6.9.15. Az éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Ugyanígy az Elnökség üléseiről, a Közgyűlésekről készült jegyzőkönyvekbe, a közgyűlési és elnökségi határozatokba, illetve a működéssel kapcsolatos egyéb iratokba is bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A betekintési, másolatkészítési szándékot az Elnöknek vagy a Titkárnak 5 munkanappal előbb be kell jelenteni. A betekintés, másolat készítés az előre egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén történik. Az Egyesület éves közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő év június 30-ig az Egyesület honlapján közzéteszi.
 
6.9.16.Az Egyesület éves beszámolóját, a működésének, szolgáltatásai igénybevételének módját nyilvánosan közzéteszi az Interneten az Egyesület honlapján, nyilvános levelezőlistáján, illetve Közzétételi Értesítő című lapban.
 
6.10. Elnökség, Elnök, Felügyelő Bizottság
 
6.10.1.Az Egyesület legfőbb ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség. 
 
6.10.2.Az Elnökség a Közgyűlés által választott 4 főből áll, melynek tagjai a Közgyűlés által önállóan megválasztott elnök, kettő alelnök és titkár.
 
6.10.3.A Közgyűlés az Egyesület tagjai közül tiszteletbeli elnököt választhat.
 

6.10.4. Az Elnökség feladatai:

o   a hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával biztosítja a szervezet folyamatos működését, teljes jogkörrel az Elnök útján képviseli az Egyesületet;

o   szervezi és irányítja a cél szerinti tevékenységet;

o   munkatervet készít, a szervezet gazdálkodását évente kidolgozza;

o   előkészíti a Közgyűlést, napirendi pontjainak anyagát kidolgozza;

o   beszámolót készít a szervezet működéséről, gazdálkodásról a Közgyűlés részére;

o   indítványokat, javaslatokat terjeszt a Közgyűlés elé a minél eredményesebb, hatékonyabb és sikeresebb egyesületi tevékenység érdekében;

o   gondoskodik a Közgyűlés és saját határozatainak a végrehajtásáról;

o   gondoskodik arról, hogy az Egyesület a vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával működjön;

o   gondoskodik az Egyesület Alapszabály szerinti működéséről;

o   gondoskodik az Egyesület  iratanyagainak a kezeléséről és őrzéséről;

o   figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, a cél szerinti tevékenységhez kapcsolódó pályázatokat az Egyesület érdekében kidolgozza és benyújtja;

o   ösztöndíjat ítél oda meghívásos, ill. nyílt pályázat keretében;

o   eleget tesz az Egyesület közhasznúságával kapcsolatos jogszabályban meghatározott követelményeknek;

o   dönt a tagfelvétel kérdésében, vezeti vagy vezetteti a tagnyilvántartást;

o   gondoskodik az Egyesület működésének megismertetéséről, társszervezetekkel kapcsolatfelvételről, egyéb, a szervezet cél szerinti tevékenységéhez kapcsolódó kapcsolatépítésekről és kapcsolatápolásokról;

o   az Elnökség az egyesületi célok megvalósítása és a működés eredményes biztosítása érdekében eseti jelleggel vagy huzamosabb időre különböző tisztségeket létesíthet vagy szüntethet meg. Ezek a tisztségek nem minősülnek tisztségviselőnek;

o   az Egyesület tisztségviselői, harmadik személyek részére      költségtérítést, tiszteletdíjat, egyéb juttatást állapíthat meg;

o   az Elnökség gondoskodik az Alapszabály és a Közgyűlés által megállapított feladatok végrehajtásáról;

o   az egyesületen belüli viták rendezésére az Elnökség eseti vagy állandó jelleggel egyeztető bizottságot hozhat létre, melynek tagjait az elnökség határozza meg;

o   Az Elnökség átvételt igazolható módon kezdeményezheti bármelyik tisztségviselő visszahívását, a soron következő közgyűlésen abban az esetben, ha a tisztségviselő feladatát kétszeri felszólítás után sem látja el;

o   Naprakész nyilvántartás vezetése a tagdíjak befizetéséről.

 
6.10.5. Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörében, és erről havonta tájékoztatja a tagságot az Egyesület zártkörű, belső internetes levelezőlistáján. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról - a közgyűlés, ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni.
 
6.10.6. Az Elnökség legalább 3 tag jelenléte esetén határozatképes.
 
6.10.7. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azon a tagokon kívül bárki, érdekeltek is részt vehetnek, de nem szavazhatnak, nem dönthetnek napirenden lévő ügyekben.
6.10.8. Az Elnökség szükséghez képest - de legalább évente négyszer - tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden elnökségi tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább hét nap időköznek kell lennie. A meghívókat, átvételt igazolható módon kell elküldeni. Bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az így meghívott személy tanácskozási joggal vesz részt az ülésen. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
 
6.10.9.Az Elnökség ülésén a Felügyelő Bizottság bármely tagja tanácskozási joggal részt vehet.
 
6.10.10. Az Elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza a meghozott döntések tartalmát, a döntés elfogadásának időpontját, hatályát, illetve a döntést támogató és ellenzők számarányát, illetve aminek rögzítését a határozathozatalban résztvevők bármelyike szükségesnek tart. A jegyzőkönyvet az Elnökség jelenlévő legalább két tagja írja alá.
 
6.10.11.Az Egyesület határozatainak nyilvánosságra hozatali módja az Egyesület honlapján, és a levelezőlistákon, hírlevelekben való nyilvános közlés.
 
6.10.12.Az Elnökség, tagjai részére– a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett - eseti tiszteletdíjat, illetve költségtérítést állapíthat meg.
 
6.11. Az Elnök jogai és kötelességei:
 
  • vezeti és szervezi az Egyesület céljának megfelelő tevékenységet,
  • képviseli az Egyesületet hatóságok és más harmadik személyek felé, velük szemben, meghatározott ügyekre nézve az elnökség bármely tagjának vagy harmadik személynek írásbeli meghatalmazással képviseleti jogosultságot adhat;
  • a Közgyűlést bármikor összehívhatja, az Elnökség összehívása pedig az ő feladata a jelen alapszabályban rögzítettek szerint, tevékenységéről évenként beszámol az elnökségnek és a közgyűlésnek;
  • gondoskodik az Egyesület törvényes működéséről;
  • gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület munkavállalói felett és meghatározza a munkavállalók feladatkörét az Elnökséggel együttműködve, kérdéses esetekben a véleményüket kikérve;
  • a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja;
  • ellenőrzi a kiadások számláit;
  • megbízólevelet ad ki a pénzügyek intézéséhez,
  • harmadik személyekkel szerződést köthet;
  • a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe veszi, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie;
  • a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőrzi;
  • az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációkat ellenőrzi.
 
6.12. Alelnökök
 
6.12.1.Az Elnököt akadályoztatása esetén eseti jelleggel a két alelnök együttesen jogosult helyettesíteni.
 
6.12.2.Az elnök 3 hónapot meghaladó akadályoztatása esetén a teljes hatáskörű helyettesítéséhez a Közgyűlés hozzájárulása szükséges.
 
 6.13. A Titkár jogai és kötelességei:
 
  • az egyesület iratainak őrzésével és kezelésével, az Egyesület adminisztrációjának, levelezésének lebonyolításával, az Egyesület tagnyilvántartásának vezetésével megbízott személy (alkalmazott, önkéntes) e téren történő ellenőrzése;
  • a Közgyűlés, illetve az Elnökség határozatai nyilvántartásának vezetése a Határozatok Tárába, a Közgyűlésen és az Elnökségi üléseken jegyzőkönyvvezetés, majd azok elkészítése.
 
  • A Titkár a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a Határozatok Tárába, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.
 
  • A Titkár köteles mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni. Az érintettekkel a rájuk vonatkozó döntéseket írásban, postai úton, illetve internetes levelezőlistán, e-mailben, minden esetben az átvételt igazolható módon kell közölni.
 
  • az Egyesület készpénzállományának kezelése,
  • az Egyesület bevételi és kiadási bizonylatainak kiállítása, őrzése,
  • a számlák kezelése és nyilvántartása,
  • a pénztárkönyv vezetése,
  • mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése,
  • a számlák hitelességének ellenőrzése.
  • A titkár a munkája során együttműködik az Egyesület könyvelőjével, illetve pénzügyi menedzserével.
 
6.14. Felügyelő Bizottság
 
 6.14.1.Az Egyesület várható éves bevétele nagy valószínűséggel meg fogja haladni az öt millió forintot, ezért a vezető szervtől, az Elnökségtől elkülönült Felügyelő Bizottságot hoz létre.
 
6.14.2.A Felügyelő Bizottság 3 tagú (elnök és 2 tag) A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai Közgyűlés által az Egyesület 1 évre választott tisztségviselői. 
6.14.3.Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az Elnökség elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
6.14.4.A Felügyelő Bizottsági tagok megválasztásának módjára és a Felügyelő Bizottság üléseinek nyilvánosságára, összehívásának módjára, döntéshozatali rendjére a jelen alapszabályban az Elnökségnél rögzítettek az irányadók.
 
6.14.5.A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
 
6.14.6. A Felügyelő Bizottság tevékenysége és jogosítványai:
A Felügyelő Bizottság elsődleges feladata az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzése, amelyhez az Egyesület Alapszabályában rögzített, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997.évi. CLVI. tv. III. f. 11. §-a alapján a következőkben felsorolt  jogosítványai vannak:
o    A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;
o    Tagjai az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek;
o    Megvizsgálhatja az Egyesület éves elszámolását és a közhasznúsági jelentést, gyakorolja a Khtv.-ben szabályozott véleményezési, előzetes véleményezési jogát.
o    A Felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult Elnökséget, illetve a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Elnökség, illetve a Közgyűlés döntését teszi szükségessé vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
o    Az intézkedésre jogosult Elnökséget, illetve a Közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség, illetve a Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
o    Ha az Elnökség, illetve a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
6.14.7.A Felügyelő Bizottságot az Elnökség vagy az Elnök nem utasíthatja. Elszámolással csak a Közgyűlésnek tartozik.
6.14.8.A Felügyelő Bizottság az Egyesület tevékenységi körébe eső kérdésekben saját elhatározásából is állásfoglalásokat jelentethet meg, elősegítve ezzel a közérdekű kérdések minél nagyobb körben elfogadható rendezését, illetve a hiányos szabályozásból eredő kellemetlen helyzetek megelőzését.
6.14.9. Követelmények a Felügyelő Bizottsággal szemben
o    A Felügyelő Bizottság eleget tesz a Egyesület éves elszámolásával és a közhasznúsági jelentésével kapcsolatos vizsgálatnak. Ezt követően eleget tesz beszámolási kötelezettségének is a Közgyűlés felé.
o    A Felügyelő Bizottság kötelessége betartani az Alapszabályban felsorolt további (formai és eljárásbeli) vonatkozó rendelkezéseket a nyilvánosságra, saját összehívására, döntéshozatali módjára vonatkozóan (irányadók az Elnökségnél jelen alapszabályban már rögzítettek).
6.14.10.A Felügyelő Bizottságnak évente egyszer kötelező az elnök és a tagok személyes megjelenésével járó ülést tartania. Különleges, nagy horderejű döntések meghozatala előtt szükség esetén az elnök rendkívüli ülést hívhat össze. Ennek helyszínét és időpontját a tagokkal való egyeztetés után az elnök állapítja meg. Más esetekben a Felügyelő Bizottság dönt az ülés módjáról, amely történhet akár telefonon, interneten vagy más telekommunikációs fórumon keresztül is.
6.14.11.A tagoknak (a Felügyelő Bizottság ügyeinek bizalmas jellege miatt) a lehetőségekhez mérten minden esetben biztosítaniuk kell a biztonságos, zárt kommunikáció feltételeit.
6.14.12.A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha annak elnöke és legalább 1 tagja jelen van. A határozatképes ülésen megvitatott döntések akkor emelkednek jogerőre és tekinthetőek a Felügyelő Bizottság által elfogadottnak, ha azt a Felügyelő Bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik.
6.14.13.A Felügyelő Bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
 
6.14.14. A Felügyelő Bizottság döntéseit és üléseit minden esetben dokumentálja. Ez a dokumentáció minden esetben elektronikus úton történik. Az archiválást az elnök végzi.
 
VII. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
 
Az Egyesület képviseletére az Elnök jogosult. Az Elnök és az Elnökség bármelyik tagja együttesen rendelkezik az Egyesület bankszámlája felett.
 
 
VIII. AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA
 
8.1.A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesületnek nyújtott pénzbeli támogatások, adományok, természetbeni juttatások, semmilyen jogcímen nem követelhetők vissza, az ingyenesen nyújtott szolgáltatásért utóbb semmilyen ellenérték nem követelhető. Az Egyesület vagyona oszthatatlan, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, vagyonát a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
 
8.2.A tagdíj összegét, befizetésének módját a Közgyűlés határozza meg. A tagok tagdíj befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
 
8.3.Az Egyesület tagja vagy pártoló tagja az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenőensaját vagyonával nem felel.
 
8.4.Az Egyesület kiadásait tagdíjakból, pályázat útján elnyert pénzeszközökből, állami támogatásokból, külföldi és magyar sport szervezetek és egyéb szervezetek, magán és jogi személyek adományaiból fedezi. A működés költségeinek fedezetére szolgál továbbá a sport tevékenység kapcsán keletkező egyéb bevétel is. 
 
8.5.Az Egyesület, mint közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. A törvény szerinti igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
 
8.6.A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
 
8.7.A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
 
8.8. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
 
8.9. Az Egyesületnek, mint közhasznú szervezetnek a bevételei elsősorban a következők:
 
a) elsődlegesen az egyesületi tagdíj; továbbá:
b) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
c) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
d) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
e) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
 
8.10. Az Egyesületnek, mint közhasznú szervezetnek a költségei elsősorban a következők:
 
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
 
8.11.Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. Amennyiben befektetési tevékenységre kerül sor, akkor az Egyesület, mint közhasznú szervezet köteles befektetési szabályzatot készíteni, amelyet a Közgyűlés fogad el.
 
8.12. A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban – fenntartási -, ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járulékok és adók megfizetésére használja fel.
 
8.13. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról az Alapszabály keretei között az Egyesületet megszüntető Közgyűlés rendelkezik.
 
8.14. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
 
8.15.Az Egyesületnek mint közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
 
8.16. Az Egyesületnek a közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
 
8.17.Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.
 
IX. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE, VEGYES RENDELKEZÉSEK
 
9.1. Az Egyesület megszűnik, ha:
 
o   a Közgyűlés feloszlását kimondja;
o   a bíróság feloszlatja;
o   más egyesülettel egyesül;
o   a bíróság megállapítja a megszűnését.
 
9.2. Az Egyesület megszűnése esetén - a bírósági feloszlatás esetét kivéve - vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról a Közgyűlés nem rendelkezne, továbbá ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után vagyona az állam tulajdonába kerül és azt közérdekű sportcélra kell fordítani.
 
9.3.AzEgyesület bírósági feloszlatása esetén vagy, ha a bíróság jogerős határozatával az Egyesületet a nyilvántartásból törli, a vagyon a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és közérdekű sport célra, kell fordítani. A sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelően alkalmaznia kell a csődeljárásról a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991.évi.IL.tv.szabályait.
 
9.4. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
 
9.5. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, azoknak anyagi támogatást sem nyújt, továbbá országgyűlési képviselői megyei, fővárosi önkormányzati választásokon jelöltet nem állít és nem támogat.  
 
9.6. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései, másrészt a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetve a Ptk., másrészt a később meghozandó Közgyűlési határozatok az irányadók.
 
A jelen Alapszabályt 2009. május 27. napján az Egyesület közgyűlése a mellékelt jegyzőkönyv szerint fogadta el.
 
 
 

Budapest, 2009. május 27.

 

 

 

…………………………..............................

Fodor Krisztina

elnök